2009. november 26., csütörtök

A köd felszáll




az emberek bosszankodnak,
nekem tetszik csak.
esti homályban lépkedem,
a sűrű köd befed.

minden lépés egy rejtély,
mit hoz a következő mozdulat?
szaladok a fátylon keresztül,
utcai lámpák tompán világítanak.

riadtan nézek szét,
talán elvesztettelek -
de nem...ott állsz mellettem,
mosolyogva nézel le rám ... a homályon keresztül ...

átkarolsz, magadhoz vonsz,
pillanat mit vártam -
rám figyelsz, velem vagy -
de minden elvész hirtelen!

a köddel könnyedén elillantál -
hiába kapkodom utánad,
elfújt a heges szél -
... talán jövő ősszel ...


( újra találkozás reményében )


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése