Múló pillanatok

A konyhaasztalnál ültem. A falióra déli fél tizenkettőt ütött.
Az órára pillantottam - milyen békésen jár a mutató.
Majd visszafordultam, kortyoltam egyet a mézes tejemből és magam elé bámultam.
Ismét az órára néztem - már elmúlt három perccel.
Arra gondoltam, hogy soha többé nem hozhatom vissza az elmúlt perceket, másodperceket.
Soha nem ülhetek ugyanúgy az asztalnál, 2o1o december 3o-án, amikor az óra tizenegy óra, harminchárom percet és negyvenegy, negyvenkettő, negyvenhárom másodpercet mutat -
Újra kortyoltam és az ablakon besütő téli napsugarakat néztem.
A óra ingája tovább lengett -

Megkésve!

"A világ bármely részén élsz és bárki vagy
szeretném, hogy légy ma éjjel egy kicsit boldogabb...
Kívánj igazi ünnepet, kívánj igazabb életet -"
Békés Karácsonyt!

Hiányzik!!!

"A negyedik gyertyát egymásért gyújtsuk.
Érted és értem. Igazán megérdemeljük azt,
hogy főt hajtsunk egymás előtt,
hiszen a Jézusi szeretet erre figyelmeztet mindannyiunkat.
Arra, hogy legyen szent minden ember számára
a mindenség ajándéka: az emberélet.
Lobbanjon egymásért, s lobogjon a negyedik gyertya
az Istengyermek-próféta megszületésének pillanatáig.
Érted, ki több voltál egy szerelemnél, aki hűséggel vigyáztál,
aki ha kellett, hát könnyet ejtettél értem.
Érted, aki miattam, s nem ellenem haragszol.
Érted, aki felneveltél, óvtál és szeretettel adtad kezembe az emberi életet.
Érted, aki barátom vagy és felsegítesz a porból, mielőtt porrá válnék.
Érted, aki megtisztelsz bólintásoddal s figyelmeddel,
ha illendően szólok hozzád a körülöttünk zajló történésekről.
Érted, akivel együtt játszottam a szerepet életem színpadán."

***

***
Vártam, hogy rám találj.

Aztán itt voltál ...és mindent összezavartál...
(amiben eddig sziklaszilárdan hittem leromboltad egy szempillantás alatt)
***

Remember me

" Egyszer azt mondtad, hogy nyomot hagyunk az általunk megérintett életekben. Ez mindenkire vonatkozik? Vagy csak költői showder volt? "

"-Én a desszerttel kezdek.(...) Értelmetlennek tartom várni, mi van ha bárányevésközben ér a halál?
-Fenn áll ez a veszély?
-Nem kizárt. Embóliát kapok, meteor csap az étterembe. Meghalok anélkül, hogy megehettem volna azt, amit a legjobban kívántam.
-Ennek az esélye...?
-Tudod mit? ...Garantáld nekem, esküdj a lelked halhatatlanságára, hogy túlélem a főfogást... és akkor várok. De mielőtt válaszolsz, ha meghalok, azzal a tudattal kell továbbélned, hogy nemcsak, hogy becsaptál, de megfosztottál az egyetlen, utolsó örömömtől is. Az utolsó kívánságomtól. Kész lennél ekkora felelősséget vállalni az igazadért? ...Nyugi, kapsz belőle..."



" Hogy mit csinálunk az életben...az lényegtelen. Csak az a fontos, hogy csináljuk... mert más nem fogja helyettünk. Mint mikor belép valaki az ember életébe és az egyik felünk azt mondja messze nem vagyunk még kész rá, de a másik felünk azt mondja tegyük örökre magunkévá... "

nemvárt beteljesedés

nem úgy kaptam,

amire vágytam
egy esztendeje.
itt állok a ködben,
de másvalakit várok, mint
egy esztendeje.

legtöbb álmom
már beteljesedett,

amit reméltem
egy esztendeje.
ki most mellettem áll
nem fújhatja el
a heges szél, mint
egy esztendeje.

megfakult arcok
emlékeimben,
amiket felidéztem
egy esztendeje.
bűntudatom nincs,
a tömegben is
más után kutatok,mint
egy esztendeje.

Vele, ki most
itt áll mellettem,
nincs vesztenivalóm.
szorítja kezem, rövid
egy esztendeje.
nem homályon keresztül
látom tekintetét,
mosolya s ölelése
valóságosabb, mint
egy esztendeje.


(azért csak az újra találkozás reményében)

Utolsó utáni ...

....újrakezdés?
...esély?
...próbálkozás?

Inkább folytatom ...

öSszEfoLyt aZ éG kÉkjE

A levegő nyomasztó...

Valahol a távolban villámok cikáznak az éjben.

... vihar közeleg.

Belülről feszít –

Érezhet egy ember ürességet?

Mellkasában légüres teret?
Változás közeleg...

Láthatatlan, ami előttem áll...

Lehetséges, hogy vágyódom utána?
Bár azt érezhetném,amit érzek.

-titkos blogírónak ajánlva-

Hiányzik a fényképezőgépem !!!

... patthelyzet ...

?csendes szenvedés?

Manapság már csak bambulunk,
Szótlanul meredek magam elé -
Ezer gondolatom kiáltanám szét- neked.
Üres a lap is,
Már csak belül dúlnak harcok.
Nem találom a szavakat,
Sem a hangom -
Tudom, nem kell kimondanunk.

Ízléstelen

Lehetsz?
Türelemjátéktól türelmetlenebb?
Gondolkodástól gondterheltebb?
Szagostól szagtalan?
Boldogságtól boldogtalan?
Reménykedéstől reménytelen?
Élettől élettelen?
Hát...
...széltől szélhámos?
Lehetsz?

Befőttes üveget mosogattam. Rászáradt a maradék, áztatgatni kellett. A mosószer feloldotta a piszkot, tisztulni kezdett az üveg. Tisztálás után mégis foltokat, makacs kis pöttyöket láttam hát újrasúroltam. A belsejét hiába mostam és ekkor gondoltam, hogy a külső fele maradt szennyes. Azt is átdörzsöltem. Megszabadultam a foltoktól, de néhány pont ottmaradt. Azokat hasztalanul tisztogattam. Talán az üveg hibás - nem selejtes, de nem is hibátlan.

Egyszerűen bonyolult

...
úgy írtam, hogy másnak tessék, s értse
...miért ne mondjam értetlenül?
vagy értelmetlenül?
...nem tetszik a szonett-forma
...számomra világos
...kócos hajamra, pirult arcomra nézve
....összenemillő színek
....miért kell értsed?
...érted?
...értem.

...hallgasd...!!!

I wanna be a ...



-Nekem (is) így jó, jó, jó-


...Toata Lumea calling...Answer? :)



"Amikor majd eljönnek, a régen várt csodák"



Örök ?!

~magasabban~

- Túl sokat reméltél?

|

- Miért?

- Nem csalódtam!
|

- Hisz ők csak emberek!

Igaz-ajándék

"A spirituális ember finomabb, érzékenyebb, sérthetőbb.
Aki szeret: védtelen.
Nem védi az önzés páncélja.
Nem védi, hanem kitárja magát.
De kinyílni egy beteg világban: veszélyes.
Odaadónak lenni egy mohó, tolvaj tömegben: értelmetlen.
Finomnak lenni a durvához: fájdalmas.
Szeretni a közönyben és a gyűlöletben: gyötrelmes."

- Müller Péter -

( Köszönöm! )

bánom...is....én

...hol maradt március?...
átéltem minden napját, óráját, percét
...mégsem volt idő itt lenni...

sürgetés

Nem úgy megy az ám !!!
Ide lelkiállapot kell !!!

...süllyedés...

Érezte ahogy a forró víz égeti testét.
Mozdulatlanul ült.
A gőztől nem látott.
Valahonnan halk zene szólt...
A csap csöpögött... megtörve a víz tükörsima felszínét...
...
Megmozdult... hátradőlt... hagyta, hogy ellepje a víz...
Másodpercek, percek teltek el...

A zene dallamát már nem hallotta... csak a tompa vízcsöpögést...
...
Elmerült aztán többé nem bukkant fel ...

Mi az, hogy szép?

Ott álltak egymás mellett.
- Látod?
- Látom ...
Nézték, bámulták perceken keresztül.
- Barna ...
- Én zöldnek látom !
- Talán ... ...
- Talán sárga !

Nem vették le szemüket róla, figyelték.
- Szép !
- Szépnek tartod ?!
- Talán ... ...
- Én másképp látom szépnek !

az Ővé

- Mi történt az álmoddal?

- Azóta mást álmodtam!

Hiába múlik ...

... csak megtanultam felelősségteljesen viselkedni...

de nem múlt el a gyerekkor -
...

Felismerés

Rátaláltam és megfejtettem az élet titkos, kicsiny kis csodáit:
...nem mást, mint a megismerés boldog pillanatait...

...leírhatatlan pillanatok...

Bonyolult válasz(tás)

Nem !
Igen !

Sérült páncélom

A ködben még láttam,
könnyen rád találtam,
vidáman szaladgáltam.

A nyomasztó füstben vak vagyok,
fulladozva utánad kutatok,
a helyem sem találom.

Huncutka

Valahol útközben megváltozott, tönkrement, jobbá lett, gyűlölt s szeretett.

Valahol valamikor magára talált.

nem mulasztok többé

.... azóta megteszem mindig azt, amit szeretnék ...
... lehetetlen lehetősége ...