2012. december 19., szerda

bocsánat.

csapj csak hozzám a buszon,
elviselem. majd tovább hallgatom
nevetésed. nagy az arcod, 
mínuszokban rá ne fagyjon a vigyor.
aztán fogsz, mint egy rongyot
s letörlöd, kitörlöd, ahogy tetszik.

nem nézel ki jól, tán baj van?
kérdeznéd, de helyette csak
gőgösen kijelented: te romhalmaz.
mit is tudsz te arról ... rólam.
vágjak jópofát neked, hozzád?
vágnék én hozzátok egyebet.

utazni kellene, épp most 
haragosan. bocsánatom nélkül.
hisz én már megbocsátottam, 
ha nem is szólaltál. nem 
mintha számítana, bárkinek is.
hallgass, ülj otthon egyedül.

haza kellene utazni. haza.
otthonodba, ahol várnak
narancssárga falak. oh...
hol van az már. idegen az
otthonod. teremts magadnak
újat. közbe meg ne fulladj
magadtól vagy ... könnyeidtől.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése